Kérjük, válasszon az alábbi lehetőségek közül:
| 1. Gyülekezetünk története |
| 2. Pásztoraink |
| 3. Jelenlegi templomunkról |
1541. Dévai Bíró Mátyás, magyar reformátor hirdeti Isten igéjét Jászberényben. Az ő szolgálata nyomán megtérő emberek válnak az első gyülekezet tagjaivá. A reformáció hatása olyan erős, hogy szinte az egész város reformátussá, vagy ahogyan akkoriban mondják: "az evangélium által reformált" hitű emberré lesz.
1553. Két részre szakadt a város. A Zagyva-folyó bal partján a római katolikus, a bal partján pedig a református vallásúak éltek. A két városrész külön közigazgatással bírt. A római katolikus részt Jász-, a református részt pedig Magyar-városnak hívták.
1567. Béllyei Tamás személyében első lelkipásztorát köszöntheti a Gyülekezet. Béllyei Tamás egyébként, Szegedi Kis István híres magyar reformátor veje volt.
1568. A több év óta működő református iskolában, Skaricza Máté tanítóskodott. Skaricza itt festette meg a híres magyar reformátor, Szegedi Kis István egyetlen ránk maradt, hiteles arcképét.
1639. Ebben az időben már van templomunk, amely egészen 1688-ig állhatott, majd az ellenreformáció vihara elsöpörte.
1642. Egyházi pecsétünkben jelenik meg először a városunk, és az egész Jászság szimbóluma a Lehel-kürtje.
1674. Ecsedi János lesz a gyülekezet új lelkésze. 13 év hűséges szolgálat után elfogják, és fogságba viszik. A helyette érkező Halászi Mátyás lelkipásztort a római katolikus hívek kiűzik a városból.
1696. Elődeink 30 fillérért vásároltak egy épületet, amelyet azután imaházként használnak. Ebben az időben nem lehetett lelkésze a gyülekezetnek, mert a református hitű prédikátor nem léphette át a város határát. 10 évig tartott ez az időszak, amely idő alatt un. "léviták", azaz nem lelkészi végzettségű emberek, szolgáltak a gyülekezetben. Az ellen reformáció idején a legtöbb református család vagy a közeli Jászkisérre, vagy Kecskemétre menekült az üldözések elől.
1724. Minden nehézség, és üldöztetés ellenére, felépül második templomunk: erdélyi szép fatoronnyal. E templom lelkészt sohasem "látott" a szószékén. 1760-ban felgyújtották.
1782. II. József, 1781-ben kiadott türelmi rendelete, megengedte a református vallásúaknak is templomaik felépítését. Ebben az évben, Barkassy Ádám lelkipásztor vezetésével, a gyülekezet tagjai elhatározzák egy újabb templom felépítését.
1783. augusztusában le is teszik ennek, a mai is álló, templomnak az alapkövét, amely 1784-re épült fel.
1863. Miután a már felépített templomhoz tornyot nem építhettek, ebben az esztendőben a gyülekezet akkori tagjai elhatározzák, hogy különálló tornyot építenek a már meglévő templom épülethez. Ezt a tornyot azután 1870-ben összeépítik a templomhajóval. A torony mai, végeleges formáját 1900-ban nyeri el, egy újabb átépítés után.
Napjaink... Ma, mintegy 400 reformátusról tudunk, abból az 1242-ből, akik a 2000-ben tartott népszámláláskor magukat református vallásúnak vallották. De közülük csak 80 ember jár vasárnaponként templomba.
2. PÁSZTORAINK
(1567-től - napjainkig)
1. Béllyei Tamás
kb. 1567
2. Budai István
1643-1653
3. Decsi Mihály
1653-1674
4. Ecsedi János
1674-1687 (fogság)
5. Halászi János
1687 (kiűzetés)
6. Csizmadia Mátyás
1690-1699
7. Nyíri István
1699-1702
8. Patai János
1702. (7 év eltiltás)
1710-1712.
9. Petri János
1713-1714
10. Szováthi János
1715-1720
11. Barkassy Ádám
1783-1813
Az ő idejében épült fel
mostani templomunk.
12. Janku Péter
1813-1839
13. Kálmán János
1840-1886
14. Simon Ferenc
1886-1915
15. Domby Béla
1915-1938
16. Halasy Miklós
1939-1979
17. Fekete Péter
1979-1984
18. Tariska Zoltán
1984-1994
19. Lakatos Tibor
1994-1999. november
20. Szabó J. Róbert
2000. szeptember 24-
1784-ben 75 évi lelkipásztor-nélküliség után Barkassy Ádám lett a jászberényi reformátusok új lelkipásztora. Az ő vezetésével még ez évben felépül a város harmadik /jelenlegi/ református temploma, torony nélkül. A torony 1863-ban épült elébe. A templomot 1870-ben nagyobbították, és ugyanakkor építették össze a toronnyal. Mai /egyszerű barokkos/ sudár toronysüvegét Szarvas Mihály és neje Csákó Ilona készíttette 1900-ban. Előzőleg csupán alacsony, négyszögletes gúla alakú, cserepes toronytetője volt a templomnak.
A templom és torony építőit nem ismerjük név szerint. Hosszúsága 28 méter, szélessége 13,45 méter. A torony magassága a csillagig 36m. A tornyon, mind a négy oldalon (egykor) kivilágítható üveges toronyóra ablak van, de szerkezete hiányzik, illetve régen tönkrement. Összesen 5 darab fából készült festett, zsaluzott ablak van: 3 oldalon l-l, a homlokzati oldalon 2 /egymás alatt/, templom-párkány magassága 8 méter.
A templomtesten 3 ajtó van: 1 kétszárnyas ajtó a torony alatti főbejáraton, 1 ugyanilyen a déli oldalfalon, és ugyanezen az oldalon van a toronyfeljáró szimpla ajtaja.
A toronyfeljáróban fából készült, a csigalépcső a karzatig 19 lépcsővel, ahol szimpla ajtó nyílik a karzatra. Az ajtó mellett, tovább a padlástérig 20 lépcső; a padlástérből fel a toronyóráig 3 darab létrafeljáró, amelyeknek: 12, 7 és 9 foka van.
A templomhajó mindkét oldalán 3-3 darab félkör alakú szimpla ablak, egyenként 3,14 méter átmérőjű, és 1,57 méter magasságú. A torony alatti homlokzaton és a templomhajó hátulján, valamint elől az északi falán, 1-1 felényi nagyságú félkör alakú ablak, de az orgonakarzati befalazva /Vakablak/. A toronyfeljáróban is van a padlástér, valamint a karzatszint közötti magasságban egy 0,50x0,30 méter nagyságú téglalap alakú kis ablak.
A templom falai téglából, tetőzete fából, a templomtér cseréppel, a toronysüveg bádoggal fedve. A templom belsejének padlózata az ülő padok alatt deszka, a többi helyen piros és fehér cementlapokkal kirakva. A templomajtókon vastag pléhből készült népművészeti jellegű kulcs-pajzsok és behúzó gombok találhatóak.